A HunHelp élelmiszer programot egy csapat önkéntes kezdte el, amikor láttuk, hogy az ukrán menekültek bizonyos helyeken semmiféle segítséghez nem jutnak hozzá, vagy nem elegendő, amit kapnak. Még az olyan nagyvárosokban is, mint Budapest valóságos humanitáriusi katasztrófa bontakozik ki. Éhező családokkal találkozunk, akik olykor szó szerint a túlélésért küzdenek. Rájöttünk, hogy az élelmiszerutalványok kiküldése egy gyors és hatékony módja a segítségnek.
Sajnos a hozzánk beérkező kérések száma csak egyre nő. Jelenleg több mint ezren várnak segítségre, anyagi forrásaink azonban kiapadóban vannak.
A Hunhelpben önkéntesek dolgoznak, akik a szabadidejükben tudnak ezzel foglalkozni, de így is igyekeznek, hogy minél gyorsabban feldolgozzák a beérkező kéréseket.
A csapatunkban 3 Mása van, 1 Anasztaszija és 1 Sztaszja.

A céges szponzorok és a "komoly, nagy" tárgyalások érdekében együttműködünk a LEXIS Alapítvánnyal. Ez elképesztő szervezet, amely már a háború első napjaiban nekifogott a munkának. A Lexis vezetője Vámos Tatyana. Tatyana helyzete azért különleges, mert félig ukrán, félig magyar. Ez lehetőséget ad neki, hogy hidat építsen és együtt dolgozzon a magyar szervezetekkel és szponzorokkal, miközben a történtek egyúttal az ő személyes fájdalma is. A Lexis, ahogy mi is, a partnerek, emberek anyagi támogatásától függ.
Eleinte a Lexis csapata segélycsomagokat juttatott el Ukrajnában, aztán egyre több és több segélykérő levelet kapott a Magyarországra menekült ukránoktól. Ez alatt a fél év alatt a közel fél év alatt a Lexis egy megkerülhetetlen és pótolhatatlan szervezetté nőtte ki magát, amely 9000 kérést tudott feldolgozni. Ezen túl több gyermekünnepséget, -programot szervezett, ahol a szülők meg tudtak pihenni, találkozhattak sorstársakkal, segítséget kaptak. Nagy örömmel és hála érzettel dolgozunk együtt a Lexis-szel, mikor a kollégiumban élő menekültek megsegítéséről van szó, vagy mikor cégekkel való együttműködésről vagy felajánlásokról kell tárgyalni.